Még nem írtam kritikát doramáról, de hát mindent el kell kezdeni... Ez volt az első ázsia, azon belül koreai sorozat, amit láttam, így célszerű ezzel nyitni. Már a kezdőjelenet belopta magát a szívembe, Genma annyira aranyos/szerencsétlen, plusz a koreai papok "halleluja"-ján fetrengtem a nevetéstől. Tehát a történetről: Genma apáczának tanul, persze kelekótya, szétszórt, de tisztaszívű. Egy nap már megint késik a reggeli istentiszteletről, így a leghátsó padba kell belopóznia. A mellette lévő padon egy kislány nagyban hallgatja az mp4-ét. Genma megpróbálja udvariasan kikapcsoltatni(Isten házában ugyebár nem lehet ilyet?!) De a kislány nem hagyja magát, és a zenelejátszó a folyosón landol, a popzene pedig betölti a teret. Biciklizés közben megállítja egy pasi, aki nem hagyja magát lerázni. Elmeséli neki, hogy a Genma bátyjának segítségre van szüksége. Ugyanis Go Mi Nam( a báty) ma készül aláírni egy szerződést Ázsia legmenőbb popbandájánál, az A.N.Jell-nél( akiknek a zenéje betöltötte a templomot.) No persze az A.N.Jell tagjai mind, kivétel nélkül, szívdöglesztő pasik. Hwang Tae Kyung a bandavezér-énekes, a hűvős szépség, persze, hogy drámaibb legyen, szőőőrnyű gyererkkora volt. Shin Woo a kedves-helyes pasi, csendes, megfontolt, és nagyon segítőkész. Jeremy( hú, hogy milyen jól áll a koreaiaknak a szőke haj *-*) az abszulút őrült srác, nincsenek rá szavak(van más őrült, aki Angelina Jolie-nak nevezni el a golden retriverét?), a grimaszain nagyojat lehet derülni, no meg persze a testén is legeltethetjük a szemünket. Miután Genma megkezdi életét Go Mi Namként, beköltözik a banda főhadiszállására( ami lakberendezési szempontból jeles). Fordított hárem rulez! Persze a történet nagyban arról szól, hogy senki nem jöhet rá, hogy ő valójában lány, ami persze rögtön meghiusúl. Csak míg Shin Woo titokban tartja megszerzett infóját, addig Tae Kyung a lány értésére adja, egy kis hiba, és máris köp. Persze Kyung nem bírja Go Mi Namot, távoltartja magát tőle, mintha a csaj leprás lenne. Najó, ő senkit nem enged közel magához. Cool uke. Hogy ne sima szerelmi hároszög legyen, raktak bele egy másik popsztár, Yoo He Yi-t, aki a sorozat legnagyobb szarkavarója(emellett még ronda is...pff.)
Az egész sorozatnak(16, egyenként kicsivel több, mint egyórás részek) olyan hangulata van, ami függővé tesz, volt, hogy egy nap 4 részt is megnéztem, a suliban csak ezen járt az agyam. Biztos hipnoizál, vagy valami. Ha megfejtettem ezt a titkot, szólok. Annyi kedvenc jelenetem van, nem tudnák egyet kiválasztani. Imádom, amilyen hangsúlyall Kyung kimondja:Go Mi Nam?, vagy amikor kedvenc pasimat megkergeti egy disznó, a csetes-fanklubbos jelentről már ne is beszéljünk. Az meg, amikor Go Mi Nam magára borítja Kyung polcát, EPIC WIN.
Mi nem tetszett? Hm....*gondolkodik* Az, hogy Mo Hwa Rant annyira intrikus színben tüntetik fel, az meg, hogy Shin Woot nem veszi észre Go Mi Nam Szöulban, vagy hogy Shin annyira érthetően mondja a kétértelmű megjegyzéseit, de Genma nem veszi a lapot. Legszívesebben bemostam volna a csajnaj, annyira sajnáltam Shint. Persze ettől még Hwang Tae Kyung a kedvencem :D
Muszáj még szót ejtenem a zenékről. Mivel ez egy éneklős dorama, persze vannak benne koncertek, (amik érthető módon élvezetesek), de a háttérzene is nagyon jó lett, címeket nem igen tudok, de mindet imádom, így most csak a Lovely Day, és az I will promise you jut eszembe..
És a sorozatban még volt egy nagyon nagy kedvencem: a Kyung által készített Disznónyuszi. ez egy nyúl plüss malacorral.
És hogy mi a tanulság? A koreai pasik istenien néznek ki!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Palota ékkövét is nézted?
VálaszTörlésnem, az nekem túl hosszú, nincs időm nézni. Meg inkább a vígjátékokat szeretem, ez meg tiszta szórakozás.
VálaszTörlésAzért remélem egyszer azt is megtudod nézni, már azért is jó, mert valós eseményt dolgoz fel. Jövőhéten végre megint lesz a tévében. :)
VálaszTörlés