2011. március 13., vasárnap

Girugamesh koncert

A koncertdömping folytatódik, máris itt a Giru. Nem tudom, ki hogy volt vele, de én több napig pörögtem a hír hallatán, mintha egyszerre lenne karácsony, mikulás, szülinap, húsvét vagy nemtudom, de iszonyatosan boldog voltam. A képbe kicsit belerondított a jegyár, és amikor végre összegyűjtöttem a pénzt(ó, az porszívózást jelent a nagyszüliemnél:D), szembe jön velem az álomruhám a Bershkában. Sailor stílusú, piros, van rajta masni is:33 És persze pont annyiba kerül, mint a koncert. Szégyen ilyet mondani, de gondolkodóba estem.... Végülis a koncert mellett döntöttem, mert ugyebár ilyen lehetőség valószínüleg egyszer van az életben(oké, megígérték, h visszajönnek, de hát ki tudja...) másrészt meg sokkal szívesebben költöm a pénzem élményekre, mint tárgyi dolgokra. Meg amúgy is lesz leárazás(: Megint egy nappal a koncert előtt vettem jegyet, de maradt, az a lényeg.
Anyum elutazott Írországba, apám meg azt mondta, hogy "rosszul esik neki, hogy nem vagyok kíváncsi Edinára", úgyhogy a hétvégét nála töltöttem, ő meg cserébe elhozott a koncertről. Sosem értettem azokat, akik már hajnalok hajnalán kimentek, azokat meg végképp nem, akik kinn is éjszakáztak. Nyáron még oké, de ilyenkor!! Most is voltak ilyenek, biztos fázhattak. Én olyan 5 körül értem ki, előtte még korcsolyáztam egy jót(valószínűleg az utolsót ebben a szezonban), igazán nem izgatott a sorbanállás. Laura kinn várt rám, bár a kordon miatt nem tudtam mellé állni, találkoztam még Brigivel is, végül Sora mellett kötöttem ki, olyan jót beszélgettünk, meg ott volt még Adri és Tenshi is, csak úgy repült az idő(és zuhant a hőmérséklet). ÉÉÉÉSSS, találkoztam Sakura barátjával, büszke vagyok magamra, h képről felismertem. Amikor megindult a sor befelé, természetesen megint voltak parasztok, akik előrerohantak. 670-en voltunk körülbelül, nem láttam a sor végét a lépcsőről, tömve volt a Diesel. Nembaj, így is az 5.sorban álltam, ami szerintem egyáltáln nem rossz. Már ami a látási viszonyokat illeti, de levegőt nem lehet venni. Csupán egy órát álltunk hering módjára, addig is haldokoltam, mindenkire ráfeküdtem, fájt a hátam, de amikor elkezdődött a koncert, az adrenalinszintem a csillagos égig szökött. Leírhatatlan, mit éreztem a koncert alatt, fantasztikus volt. Mondjuk 20 perc után kimenekültem a tömegből, embertelen volt az a nyomorgás, volt egy annyira bunkó srác, elképsztően nyomott, hiába toltuk arrébb a mellettem lévő lánnyal, egyszerűen SEMMIRE nem reagált, hiába csíptük, rúgtúk, én még bele is öklöztem, SEMMI. Az új helyem a Muccon bevált pult volt, most sem csalódtam, TÖKÉLETESEN ráláttam Satoshira és Shuura. Ryo-t nem láttam a szemembe világító reflektorok miatt, de Nii is eszméletlen volt. Képeken is helyesek, de élőben totál más, annyira imádnivalók, nem is tudom, melyiket vinném haza(az összeset!!). Nii oylan táncot lejtett, muszáj volt zabálni, de a hangulat is nagyon adta. Case természetesen ott volt, és megint jött h "az OZ volt a legjobb" neérdekelje, h a Giru ezerszer profibb és háromszor annyian voltak, nembaj Case, én így is szeretlek<3 align="center">Itt a vége, fuss el véle!
Úristen, újra akarom élni, valami hihetetlen volt.
Örökké emlékezni fogok rátok!